Szakmai nap a Kippkopp Óvoda és Bölcsődében

A hagyományhoz híven, amelyet 2016. április 24-én kezdeményeztünk, szakmai napra hívtuk az érdeklődőket az intézményünkbe. Ez az alkalom kiváló lehetőséget kínál egy-egy tehetséges óvodapedagógus szakmai bemutatkozására, növelve ezzel intézményünk szakmai jó hírét.

Az idei nevelési év szakmai összejövetelét 2017. április 13-án tartottuk. A vendégeket Galambos Lászlóné intézményvezető üdvözölte. Köszöntőjében kiemelte, hogy a fenntartó maximálisan biztosítja a kedvező feltételeket az igényes szakmai munka végzéséhez, és kiemelte a dolgozók lelkiismeretes, magas színvonalú munkáját, amely az eredményességet biztosítja. Ezután Tömör István polgármester úr köszöntötte a jelenlévőket. Ő is dicsérte az óvoda dolgozóinak minőségi, gyermekközpontú hozzáállását, valamint az intézményben folyó munka eredményességét.

A 2017. évi szakmai napot Kerti Teréz óvodapedagógus tartotta, origami témakörben. A résztvevők körében örömmel üdvözölhettük Jurics Tamás jegyző urat, Óbíróné Karácsony Ágnes védőnőt, Thury Attiláné nyugdíjas óvodavezetőnőt, Schutzmann Réka sajtó-média referenst, a Balaton TV-t és Schumann Attilánét, Füle óvodavezetőjét. Többen messzebbről is érkeztek: Kötcse és Szentantalfa óvodáiból. A résztvevők már a bevezető során előzetes meghívást kaptak a jövő évi szakmai napra.

A nap során megismerkedhettünk az origami történetével, fejlesztő hatásaival, a diagramolvasás alapjaival – és sokat hajtogattunk.

Régóta ismert tény, hogy a papír készítésének módját Kínában fedezték fel, az időszámítás szerinti 105. évben. A papírhajtogatásra utaló első írásos emlék a 8. században élt költő, Tu Fu verssora: „Öreg feleség papírra rajzol sakkjátékhoz négyzeteket…” Az öreg itt „elsőt”, „tekintélyest”, „legfontosabbat” jelent. Maga a művelet, a papírlap egyenlő részekre hajtogatása és a hajtások mentén tussal végighúzva négyzetháló kialakítása még évszázadokig élő hagyomány volt. A papírhajtogatás hagyománya elsősorban a halotti szertartásokhoz köthető. Az elhunyt javait, szolgáit, pénzét papírfigurákkal személyesítették meg és eltemették vagy elégették vele együtt. A téglalap alakú, nem ritkán aranyozott nyomású, bankjegyre emlékeztető papírt százasával csomagolva lehetett vásárolni. Gyakran hajtogattak belőle formákat.

Japánt a 6. századra érte el az új művészet, melyet origaminak neveztek el. Az elnevezés az ori – hajtogatni és a gami – papír szavakból tevődik össze. A japánok számos generáción keresztül fejlesztettek és finomítottak egy pár modellt, melyek stilizált és elvont figurák. Részleteikben gyakran vágásokat, valamint festett vagy nyomtatott elemeket tartalmaznak.

Mivel a papír még ekkor is ritka és értékes árucikk volt, csak a gazdagok engedhették meg maguknak. A szamuráj harcosok noshival, azaz hajtogatott papírból és csíkokra vágott kagylóból, szárított húsból készült, szerencse-kívánóval ékesített ajándékokat cseréltek.

Az origami demokratizálódására csak a Tokugawa-korszakban (1603-1867) került sor, mely a japán művészetek virágkora volt. Ekkor született meg a madáralap, aminek írásos nyomát a legrégebbi origami kiadványban, az 1797-ben megjelent „Szenbacura orikatacsi”-ban (Az ezer daru hajtogatása, szerzője Akiszato Magakidzsima) találhatjuk.1845-ben jelent meg az első átfogó origami figuragyűjtemény, a Kan No Mado (Ablak a télre), melyben a békaalap jelent meg első ízben. A békaalap kialakulásával az origami egy újabb, ceremoniális felhasználásra tett szert. Japánul a „béka” szó és a „visszatérni” ige kiejtése megegyezik. A gésák szokásává vált, hogy miután egy-egy kedvenc patronálójukat megvendégelték, papírból hajtogatott békát tűztek egy oszlopra, vendégük visszatérésének reményében.

A papírhajtogatás művészete ezzel egy időben a mórok és a muszlimok keze alatt, Észak-Afrikában is fejlődött.

Az ő közvetítésükkel került át Spanyolországba, a 8. században. Művészetük a középkorig virágzott, akkor a spanyol inkvizíció elűzte őket. A leghíresebb spanyol modell a parajita (kismadár).

A 20. század hajtogatóira várt a feladat, hogy a két szálat összekössék.

Friedrich Fröbel 1840. június 28-án alapította az első kisdedóvót, a németországi Bad Blankenburgban. Mivel felismerte a papírhajtogatás kedvező hatását a gyerekek kézügyességének fejlesztésére, óvodai oktatási rendszerébe az origamit is beépítette. Japán sokáig zárva volt a Nyugattól, így az origami stílusok szeparálva fejlődtek. Mikor az ország megnyílt a nyugat előtt, és oktatási rendszerét megújította, próbált sok európai motívumot átvenni. Ekkor vette át a fröbeli origamit is, amit szintén felhasználtak az oktatásban.

Az első origami kör 1980-ban, Amerikában alakult, vezetésével. Ez volt az Origami USA jogelődje, ami 1994-ben vette fel a mai nevét. Később Angliában Lillian Oppenheimer alakította meg az Angol Origami Szövetséget (British Origami Society) is. Ma már tizenhat országban működik hasonló szervezet.

2014-ben jelent meg az Európai origami című könyv, amelyben minden nemzeti origami kör öt tagjának alkotását mutatták be, köztük a Magyar Origami Kör tagjaiét is.

Október 24-e Lillian Oppenheimer születésnapja, aki sokat tett azért, hogy az origamit az egész világon népszerűsítse. November 11-e a béke napja. Ezért minden évben október 24-e és november 11-e között tartják az Origami Világnapokat, melyhez sok ország csatlakozik.

Az első magyar origami leírás 1935-ben jelent meg, a Sicc című könyvben. Az első, kizárólag origamival foglalkozó magyar kiadvány csak harminc év múlva került kiadásra: ez volt Karlócai Marianne: Papírmunkák, hajtogatások (Táncsics Kiadó, 1964) című könyve. A nagy sikerre való tekintettel a következő évben is kiadták, majd 1966-ban megjelent a 2. része is. 2008-ban Hajtogatási egyszeregy címmel a mai igényeknek megfelelő, új kiadásban jelent meg.

1988-ban kecskeméti pedagógusok fogtak össze Kricskovics Zsuzsanna vezetésével – így alakult a Szórakaténusz Origami Kör. Idővel országos méretűvé nőtte ki magát, s belőle 1993-ban megalakult a Magyar Origami Kör. Tizennyolc éven át kecskeméti székhellyel működött. 2006-ban vezetőváltás történt: az új vezető Villányi Mariann lett, s a székhely tíz évre Budapestre került. 2016-ban a kör új vezetőséget választott: az elnök Wogerné Sági Judit lett, s vele a székhely Pécsre került át. A Kör találkozókat, kiállításokat szervez, origami magazint ad ki. Tavaszi találkozójukat idén már hatodik alkalommal tartották Balatonkenesén.

Az origami fejlesztő hatásai címszavakban

• Pontosság
• Kézügyesség-finommozgás (hajtogatás, nyírás, ragasztás, színezés stb. – kihat a szépírás fejlődésére is)
• Figyelem (tartós, irányított – koncentrált, hallási – vizuális, látási – auditív, mozgási – motoros)
• Rövid- és hosszú távú látási-, hallási-, mozgási emlékezet (memória)
• Gondolkodás (elvont, rész-egész-analízis-szintézis, azonosság-különbség)
• Türelem
• Látási-, hallási-, mozgásérzékelés, észlelés (percepció)
• Tapintási (taktilis) érzékelés, észlelés
• Szem-kéz, fül-kéz koordináció – a látó, halló és mozgásicsatornák összehangolása – keresztcsatornák

intermodalitás)
• Szókincsbővítés

• Fantázia
• Kreativitás
• Esztétikum, ízlés
• Érzelem (emóció)
• Egymásra figyelés (tolerancia), segítségnyújtás (szociáliskészségek)
• Játékosság
• Sorrendiség (szerialitás) – hajtogatás menete
• Síkban és térben való tájékozódás, relációk (bal-jobb, lent-fent, alsó-felső stb.)
• Geometriai alapismeretek, fogalmak (négyzet, téglalap, oldal, átló, csúcs, középpont, felező, felezés,

negyedelés, tükrözés, formaállandóság)

• Matematikai alapismeretek – Törtek (fele, negyede stb.)
• Mérési alapismeretek (vonalzó használata, ha az egyén szabja ki a papírt, téglalapból négyzet)
• Dekódolás – egyezményes jelek ismerete (ha ábráról hajtogatunk)
• Olvasás-szövegértés (ha könyvből hajtogatunk, ahol szöveges magyarázat is van)
• A japán kultúrával, hagyományokkal való ismerkedés

Köszönjük Kerti Teréz óvodapedagógusnak a színvonalas szakmai programot!

Galambos Lászlóné

intézményvezető

Kerti Teréz

óvodapedagógus

Balatonkenesei hírlap XXIX. évfolyam 5. szám

[nggallery id=”39″ /]